Stephen King

(1947-????)

Stephen Edwin King 1947. szeptember 21-�n sz�letett a Maine �llamban l�v� Portlandben, Ruth �s Donald King gyermekek�nt. 1949-ben, mikor Stephen 2 �ves volt, az apja egy este elment cigit venni, �s soha nem t�rt vissza. Az anyj�nak ezut�n egyed�l kellett felnevelnie �t �s Davidet, a b�tyj�t. Stephen 7 �vesen t�rt�neteket kezdett �rni. Ez azut�n t�rt�nt, hogy a nagyn�nje h�z�ban tal�lt egy doboz horror �s sci-fi k�nyvet, �s r�j�tt, hogy neki ezt kell csin�lnia (sz�val �rnia kell). Ez 1959-ben volt. 6 �vvel k�s�bb meg�rta els� sztorij�t "I Was A Teenage Grave Robber" (Fiatal S�rrabl� Voltam) c�mmel, ami megjelent a Comics Review c�m� lapban. Az els� profi sztorija k�t �vvel k�s�bb, 1967-ben jelent meg a Startling Mystery Stories-ban, a c�me "The Glass Floor" (Az �vegpadl�) volt.

King 1966-ban v�gezte el a k�z�piskol�t, �s tanulm�nyait a Maine-i Egyetemen folytatta, Oront�ban, mint a term�szettudom�nyok baccalaureusa. Tanul�k�nt a Folger Campus k�nyvt�rban dolgozott, �s itt tal�lkozott Tabitha Spruce-szal, j�v�beli feles�g�vel, aki szint�n itt �gyk�d�tt. King 1970-ben diplom�zott az egyetemen, �s egy �vvel k�s�bb elvette Tabbyt feles�g�l.

Sz� szerint m�r�l holnapra �lve, Stephen elkezdett egy reg�nyt, ami egy telekinetikus k�pess�gekkel rendelkez� l�nyr�l sz�lt. Mikor a Carrie (�gy h�vt�k a m�vet, s�t: m�g ma is �gy h�vj�k :-)) elk�sz�lt, King odaadta a k�ziratot a Doubleday nev� kiad�nak. A dolog keltett egy kis felt�n�st. Mikor 1974-ben kiadt�k, egyb�l sikeres lett, �s a Doubleday eladta a paperback jogokat egy akkor el�g megd�bbent� �ron, $400,000-�rt. A Carrie-t 1976-ban meg is filmes�tett�k. A filmben csupa (addig) ismeretlen sz�n�sz j�tszott, �s a rendez� sem volt egy Spielberg :) A film 1.8 milli� doll�rba f�jt a k�sz�t�knek, �s 15 milli�t hozott a konyh�ra, nomeg 2 Oscar jel�l�st k�t szerepl�nek. A film (legal�bb annyira, mint a k�nyv) Stephen King-et a legmen�bb horror-szerz�k k�z‚ emelte, a rendez� Brian De Palma-nak is beindult a karrierje, valamint Sissy Spaceket, John Travolt�t, Nancy Allent, Amy Irvinget �s William Kattet szt�rr� tette. �k mind akkor szerepeltek el�sz�r filmben.

Stephen k�vetkez� k�nyve (Salem's Lot - Borzalmak V�rosa) szint�n "filmm� lett", �s az azt k�vet� m� is (The Shining - A Ragyog�s), amit Stanley Kubrick rendezett. (Egy�bk�nt ez a film is - csak�gy, mint a Carrie - el�g vegyes �rzelmeket v�ltott ki a rajong�kb�l. Az m�r szinte �ratlan t�rv�ny, hogy szinte minden King k�nyv j�, de a bel�le k�sz�lt film egy nagy kalap szar (persze kiv�telek mindk�t esetben vannak).) Ett�l kezdve King lett a King :), �s nem volt meg�ll�s! Az el�bbieket k�vette m�g a V�g�t�let (The Stand), A Holts�v (The Dead Zone), a T�zgy�jt� (Firestarter), �s a Cujo. Ezek term�szetesen mind bestsellerek lettek. Stephen �j rekordot �ll�tott fel, mikor A Hal�lsoron (The Green Mile) c�m� m�v�nek mind a hat k�tete a bestseller list�n tart�zkodott, egyszerre(!).

Legt�bb k�nyve, �s n�h�ny r�vid t�rt�nete is megj�rta a moziv�sznat, de a legt�bb el�g siralmasra sikeredett (mind a kritikusok, mind a rajong�k szerint). A Carrie, A Holts�v, a Tort�ra (Misery), �s A Rem�ny Rabjai (The Shawshank Redemption) c�m� filmeken k�v�l a t�bbi mind a videot�k�kban lett sikeres. A filmek buk�sa nem igaz�n zavarja King-et, �s � azt mondja, hogy a T�zgy�jt�, A Kukorica Gyermekei (Children of the Corn), �s A Ragyog�s kiv�tel�vel a filmek el�g j�k lettek (ezt nem sokan gondolj�k �gy rajta k�v�l :). King filmet is rendezett (Maxim�lis T�lhajt�s - Maximum Overdrive), de hatalmas buk�s lett a v�ge. Szerencs�re (�s a rajong�k nagy �r�m�re) Stephen King ezut�n t�vol maradt a rendez�i sz�kt�l, de az�rt n�ha v�llal kisebb szerepeket saj�t filmjeiben (buszsof�r, pap, kamionsof�r, stb.).

De az �r�s az, amit � legjobban csin�l, �s teszi ezt �r�letes temp�ban mind a mai napig (H�l' Istennek :). Jelenleg a Dreamcatcher c�m� m�ve sz�m�t �jnak. Ezzel egy�tt kb. 30 k�nyvet �rt (tov�bb� hatot Richard Bachman n�ven (ld. m�sik oszlop!)), �s ehhez hozz�j�n m�g p�r novellagy�jtem�ny, forgat�k�nyv, k�t non-fiction k�nyv, �s sz�mtalan egy�b �js�gcikk �s r�vid t�rt�net, melyek �js�gokban �s egy�b helyeken jelentek meg (�s jelennek a mai napig). King 2000-ben elnyerte a rangos Tommy-d�jat a nyomtatott m�di�ban el�rt sikereinek k�sz�nhet�en.

De hogy ne csak a munk�j�r�l legyen sz�, p�r dolog a csal�dj�r�l. Feles�g�t, Tabitha Spruce-t (k�s�bb Tabitha King) 1971-ben vette feles�g�l. H�rom gyermek�k sz�letett: Naomi Rachel King, Joseph Hillstorm King �s Owen Philip King. Tabitha maga is �r�, b�r kor�ntsem olyan sikeres, mint f�rje. A csal�d a Maine �llambeli Bangorban �l, ahol megannyi King-t�rt�net is j�tsz�dik.

Kevesen tudj�k, hogy King egy Rock Bottom Remainders nev� band�ban is j�tszik, git�rozik �s �nekel. Semmi komoly, egyszer�en �ssze�llt p�r �r�t�rs�val �s n�ha adnak p�r koncertet.

T�bben tudj�k viszont, hogy King filmekben is szerepelt, �s bevett szok�sa, hogy n�ha-n�ha felt�nik saj�t filmjeiben is.

King filmszerepei

Pitch Fever (2005)
Ez nem Stephen King film!

D�jak �s jel�l�sek

2000: Tommy-d�j

2003: A Horror Writers Association Bram Stoker �letm�d�ja

2003: National Book Foundation 2003 Medal for Distinguished Contribution to American Letters

2004: The International Horror Guild Living Legend Award

2004: A World Fantasy Awards �letm�d�ja

Paperback: Amerik�ban a legt�bb k�nyvet t�bbf�le m�don is kiadj�k: van paperback (kis m�ret� f�z�tt k�nyv), hardback (kem�nyfedel�), �s trade paperback, vagy softcover (a hardbackkel megegyez� nagys�g�, de puhafedel�).

Non-fiction k�nyv: Olyan m�, mely nem kital�lt sztorit (fictiont, vagyis fikci�t, kital�ci�t) tartalmaz, hanem essz� jelleg�.